Hétvégén csináltunk padlizsánkrémet. Turmixgép hiányában nem tudtuk felaprítani rendesen a padlizsánt, ezért nem nagyon hasonlított krémre, inkább massza volt, teli paradicsom, padlizsán és hagyma darabokkal. Viszont amilyen rondán nézett ki, olyan finom volt. Vasárnap délutánra kocogást terveztem be török és francia barátaimmal. Előbb még el kellett jutnom az ő lakásukig, mert onnan nyílik egy gyönyörű park, és ott szerettünk volna futni. Mire odaértem hozzájuk, már kicsit ki voltam fáradva, futva 25 percre laknak dombra fel, dombról le. Ők még teljesen frissek voltak, úgyhogy jobban bírták a tempót, de azért én sem adtam fel, 45 percig bírtam még. Csatlakozott az egyik magyar lakótársuk is, Gábor, aki egész jó fej, ez a többi magyarra itt nem nagyon áll, ő mesélt futás közben érdekes dolgokat Kolumbiáról, mivel 8 hónapot töltött ott, mivel az akkori barátnője kolumbiai volt, és ő is kiment vele nyelvet tanulni, dolgozni. Noémie-vel is nagyon jót beszélgettem, kiderült, hogy bokszolt az egyetemen. Nem néztem volna ki belőle, hogy egy ilyen sportot űzött, eddig csak a gimnasztikáról és kézilabdáról tudtam. Jókat nevettünk, és hörögtünk, mert beszélgetni futás közben annyira nem könnyű és minduntalan levegő után kapkodtunk. Emre nem nagyon bírta az iramot, otthon sem valami nagy sportember állítása szerint. De szeretne fejlődni:-).
Jogging után még megittam náluk egy teát, és megbeszéltük, hogy fogunk közösen filmet nézni a héten. Aztán hazaindultam, mert bejelentkezett Ewan, from couchsurfing, hogy meglátogatna minket. Volt padlizsánkrém, még délután csináltunk salátát is, volt sör, pirítós, mi kell még?! Elég sokáig itt volt, én ilyenkor már érezni szoktam, hogy a háziaknak terhes a jelenlétem, de nem zavartatta magát annyira. Autóval volt, de megivott egy sört, mert hogy az még belefér, sztorizott egy másik couhsurfinges srácról, aki nemrég volt nála, meg kifejtette hogy a Liberális Demokratákra fog szavazni legközelebb, merthogy a Labour már nem olyan mint régen, a Skót Nemzeti Párt meg túlságosan Skócia függetlenségét akarja, és szerinte Skócia nem eléggé érett ahhoz, hogy független legyen. Itt is ahány skót, annyi különböző vélemény. Aznap este viszont végre ettünk rendesen zöldséget, sajtot stb. Normális vacsora volt. Igazából olyannak festem le a helyzetet, mintha nem ennénk se zöldséget, se sajtot, se húst, pedig ez nem így van, csak otthon valószínűleg sokkal jobb volt a helyzet, mindig teli volt a hűtő. A Csaba meg rávilágított arra, hogy csoki, joghurt, és narancslé függő vagyok. Ezt még át kell gondolnom, de azért lehet benne valami.
Feltöltöttem pár képet Facebook-ra, lehet nézegetni.